Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 3. rész

Szegváron az egykor vármegyeházaként szolgáló kastély ma tetőzetét és külső falait gyönyörűen felújítva jól érzékelteti azt az atmoszférát, amiben a megye nemesei a vármegyegyűléseket tartották.

Szegvár

Klauzál Gábor Csongrád megyei szerepe

A hátsó tornác
a Kurca partjára és a
belső udvarra néz
Kovácsoltvas díszítésű
lépcsőfeljáró

Az 1776 és 1883 között Szegváron vármegyeházaként szolgáló egykori kastély ma tetőzetét és külső falait gyönyörűen felújítva jól érzékelteti azt az atmoszférát, amiben a megye nemesei a vármegyegyűléseket tartották. Többek között azért is esett a választás Szegvárra, mert viszonylag központi helyet foglalt el Csongrád megyében. Időnként az udvarban még sátrat is állítottak, ha a megyei urak túl sokan gyülekeztek a vármegyegyűlésekre.

A Klauzál tér névtáblája Emléktábla Szentesen

Ezen gyűlések meghatározó alakja volt Klauzál Gábor is, aki országos szerepe mellett szellemileg dominálta a megyét. Azt, hogy a reformkorszak a megyében is elindult és gyökeret vert, javarészt Klauzálnak köszönhető. Gondoljunk itt például a hírneves szentesi örökváltságra, ami éppen Klauzál érdeme. A reformkorszak három nevezetes országgyűlése az 1832–36, 1839–40 majd az 1843–44-es országgyűlések. Mindhárom országos gyűlésen ott van Klauzál Gábor, mint Csongrád vármegye követe az alsótáblán. Ő volt a szabadelvű, hazafias ellenzék egyik vezetője és legkitűnőbb szónoka.


Fénykép 1909-ből

Klauzál Gábor 1824-ben Csongrád megye első aljegyzője, majd 1825-ben fizetéses ülnök. 1825. június 13-án gróf Keglevich Gábor főispáni helytartó beiktatása alkalmával tiszteletbeli, majd augusztus végén a tisztújító közgyűlés fizetéses táblabíróvá választja Klauzál Gábort. A megyei életben egyre emelkedik, sorozatban érik a kitüntetések. 1831-ben a közveszélyessé vált rablóbandák ügyében rögtönítélő bíróságot állítottak fel Csongrád megyében. Klauzál Gábort eme törvényszék tagjává is kinevezték. A vármegyei szegvári Kurca-parti börtön épületének a maradványait mi is megszemlélhettük, ahová az elítélteket zárták. Az alsó szinteken magas vízállásnál a rabokat elérte a víz. Az emeleti cellák ilyen szempontból jobbaknak bizonyultak. Klauzál 1841-ben köszönt le a megyei fizetéses táblabírói állásáról, amit a megye sajnálattal vett tudomásul.

A vármegyének beterjesztett 1844-es országgyűlési végjelentésében nemzeti kormány felállításáról beszél és előrevetíti a népképviseleti rendszer és az általános közteherviselés szükségességét, sürgeti a közlekedés és ipar fejlesztését. Klauzál közteherviselési javaslata a megyében először Szegő József táblabíró (aki a köztehervislést hazafias kötelességnek mondta) fábiánsebestyéni birtoka utáni adófizetésben vált valóra.

1845–46-ban Klauzál áthelyezte tevékenységét a megyei gyűlésekbe. Az akkori főispáni helytartói rendszer konzervatív nemesi hívei leapasztották Klauzál megyei támogatóinak a számát. Főként szegedi elvbarátaival értette meg magát. Tanácskozásai oda vezettek, hogy az 1846. december 20-i gyűlésen arra bírta a csongrádi nemességet, hogy óvást emeljenek a „káros vidéki” befolyás ellen.
Fájdalmas vereség volt Klauzál számára, hogy az 1845. szeptember 15-i megyegyűlésre benyújtott indítványa, melyben a közteherviselést javasolta kimondani megbukott. „Jól esett szívének, amidőn Szeged város polgársága, a megyegyűlésről hazajövet, szeptember 22-én tiszteletére nagy fáklyásmenetet rendezett s a polgárság vezérszónoka lelkes beszédben üdvözölte törhetlen szabadelvű magatartását”.
A vármegye nemesei Klauzál Gábort küldötték ki képviseletükben a gróf Széchenyi István által kezdeményezett Tiszavölgyi Társulat 1846 július 14-i alapító közgyűlésére. Szegedi sétánkon Rimóczi Károlytól hallottuk, hogy milyen nagy esemény volt akkoriban Szegeden, amikor Széchenyi gőzhajója megjelent a Tiszán.

Az utolsó rendi országgyűlésen Klauzált már nem szavazta meg a megye küldöttnek. Különösen Bene József főispáni helytartó volt ekkor politikai ellenfele. Csongrád vármegye történetírója írja: „Klauzál szónoklata sohasem tévesztette hatását, mert mindenki tudta, hogy amit mond, az igaz meggyőződése, mely teljes összhangban áll egész jellemével”. 1860-ban Klauzál Csongrád megyében a tisztújításkor bizottsági taggá választották az alkotmányos küzdelmekben elért eredményeiért.
Klauzál megyei tevékenysége sok szállal kötődik Szegvárhoz. Jó volt látni, hogy a több mint 100 évig szolgáló vármegyeháza megújul, bár az épület még belsőleg felújításra illetve hasznosításra vár. Ugyancsak kívánkozna egy Klauzál emléktábla is a vármegyeházára.

Klauzál Gábor Kalocsán hunyt el Szabó Mihály káptalani ügyész rokona főutcai házánál, de Szeged és a vármegye magáénak érezte nagy halottját és ezért több mint 25 000 ember részvételével hatalmas temetést rendeztek tiszteletére Szegeden.

Éljen Klauzál!
Éljen Szegvár!

Dr. Dobos Károly – 2005. július

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

Előzmény illetve folytatás:
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 1. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 2. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 4. rész »  


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)