Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Gróf Batthyány Lajos politikai pályája és halála

Dr. Urbán Aladár egyetemi tanár – 2007. október 6-i Történelmi szalonunkon tartott – előadásának összefoglalója.

Az előadó bevezetésül elmondta, hogy Batthyány Lajos születési évét: az 1807. esztendőt csak mintegy ötven éve tudjuk pontosan, mert a korábbi lexikonokban az 1806. esztendő szerepelt. A gróf fiatalkorát áttekintve elhangzott, hogy öt éves volt, amikor apja meghalt, s nyolc esztendős korában anyja egy főúri gyermekek számára fenntartott bécsi bentlakásos intézetbe adta.

Itt végezte középiskolai tanulmányait, majd a magasabb ismereteket, így kora társadalmi-poétikai ismeretanyagát egy bölcsészdoktor házában sajátította el, s egyben jogot is hallgatott a bécsi egyetemen. Batthyány műveltsége tehát kizárólagosan német nyelvű volt, de megtanult franciául és angolul is.

Tizenkilenc éves korában belépett a hadseregbe, ahonnan nagykorúságát elérve huszonnégy évesen lépett ki, hogy átvegye apai örökségét. Ikervári kastélya a környék földesurainak találkozóhelye lett, s itt ismerte meg a hazai politikai valóságot.
Az ikervári kastély
A nagypolitikába 1839-ben kapcsolódott be, s rövidesen a kis létszámú fiatal arisztokrata ellenzék vezetője lett. 1841-ben családjával Pestre költözött, s jelentős szerepet vállalt a többnyire Kossuth által szervezett társadalmi egyesületek vezetésében. Az 1843/44. évi országgyűlés után egyre nőtt politikai súlya; az ő elnökletével dolgozták ki 1847 nyarán az Ellenzéki Nyilatkozatot. A bécsi és pesti forradalmak után 1848. március 17-én István nádor miniszterelnöknek nevezte ki.

Az előadás Batthyány miniszterelnöki tevékenységét a határozott és gyors döntési képességgel jellemezte. Így március 23-án a fővárosi radikálisok elégedetlensége miatt azonnal bejelentette kormányának névsorát; május elején Bécsben kiharcolta, hogy a király a magyar hadügyminiszter alá rendelje az országban állomásozó sorkatonaságot, s június elején Innsbruckba menekült udvarnál leleplezve Ferenc Károly főherceg ügyeskedéseit elérte, hogy szentesítsék az Erdély uniójáról szóló törvényt. Batthyány nem vállalt tárcát, de volt „tárcaszintű" feladata, mert az első pesti minisztertanácson a hadügyminiszter helyett magára vállalta az új törvények értelmében felállítandó nemzetőrség szervezését. Majd május közepén a délvidéki szerb fenyegetés és a kis létszámú sorkatonaság miatt indítványozta, hogy toborozzanak önkénteseket. Ezek az alakultatok lettek a honvédek, amelyeknek a szervezését ugyancsak Batthyány ellenőrizte. A három évre jelentkezett önkéntesekből tíz zászlóaljat szerveztek, amelyet Batthyány csak akkor bocsátott a hadügyminiszter rendelkezésére, amikor azok kellően felszerelve és kiképezve voltak.

Jellačić horvát bán
Miért bukott meg a Batthyány kormány? - tette fel a kérdést az előadó. Magyarázata szerint az udvar által az első pillanattól bátorított horvát ellenszegülés miatt. Batthyány május elején elérte, hogy a király együttműködésre szólítsa fel Jellačić bánt, majd amikor az nem engedelmeskedett, június elején az ő követelésére az uralkodó minden polgári és katonai állásából felmentette Jellačićot. Ez azonban hatástalan maradt, mivel a horvát lakosság nem értesült a felfüggesztésről. Július végén Batthyány Bécsben találkozott Jellačićcsal, de a tárgyalás eredménytelen maradt, mert a bán az önálló magyar pénz- és hadügyek feladását követelte, aminek az elfogadása egyenlő lett volna az 1848:IILtc. feladásával. Ezt a követelést most már nyíltan a bécsi kormány ismételte meg az 1848. augusztus 31-én megküldött államiratával. Mivel a király nem szentesítette az ország védelme szempontjából pénz- és hadügyi törvényeket, a Batthyány-kormány szeptember 11-én lemondott.
Lamberg gróf
Másnap a nádor kérésére Batthyány visszavette hivatalát, s minisztertársak nélkül szervezte az ellenállást a már betört horvát erőkkel szemben. Amikor az uralkodó az országban állomásozó minden fegyveres erő főparancsnokának nevezte ki Lamberg altábornagyot, Batthyány abban bízott, hogy az megállítja az előrenyomuló, s már Székesfehérvárt elfoglalt horvát sereget. Lamberget azonban a pesti nép a hajóhídon felismerte és felkoncolta. Batthyány ekkor Bécsbe ment és lemondott a miniszterelnökségről.

Batthyány pöréről és kivégzéséről az előadó mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy a volt miniszterelnök maga adta magát az ellenség kezére; mert részt vett abban a békeküldöttségben, amelyet a közeledő Windisch-Grätz fővezérhez indított az országgyűlés december 31-én. A küldetés eredménytelen volt, s az osztrákok által megszállt Pestre visszatért Batthyányt január 8-án azonnal elfogták.
Laibach (ma Ljubljana) vára
Az első kihallgatásai Budán voltak, majd a magyar seregek elől a politikai foglyokat Laibach várába szállították. A hadbírósági eljárás augusztus közepén Olmützben volt, ahol mind miniszterelnökként hozott védelmi intézkedéseiért (a pénz- és hadügyi törvények életbe léptetése), mind a horvátokkal elmulasztott „kiegyezés" miatt, mind pedig valótlan vádak miatt (hogy ti. részese lett volna az 1848. október 6-iki bécsi forradalomnak) felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A büszke gróf a szégyenletes halált azzal kerülte el, hogy 1848. október 6-ára virradóan a siralomházban egy kis tőrrel átvágta nyaki izmait, így nem volt felakasztható.

Az előadó abban összegezte az első felelős magyar miniszterelnök szerepét, hogy minisztertársaival együtt az új törvények értelmében kísérletet tett a polgári Magyarország megteremtésére, s hogy a honvédség megszervezésével létrehozta azt a mintát, amelyek alapján 1848 őszén fölépítették a szabadságharc tömeghadseregét.


Dr. Urbán Aladár – 2007. november


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)