Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Vendégünk volt Kincses Katalin helytörténész

Május 26-án hallgathattuk meg Kincses Katalin helytörténésznek, az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola történelem–földrajz-szakos tanárnőjének „Kistétény–Budatétény története” című, vetített képekkel színesített előadását.

A hóvégi csütörtökönként, a Dél-Budai Kulturális és Szabadidőközpontban megtartott rendezvényünk május 26-ai estjén hallgathattuk meg Kincses Katalin helytörténésznek, az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola történelem–földrajz-szakos tanárnőjének „Kistétény–Budatétény története” című, vetített képekkel színesített előadását, melynek alapját az ELTE Történeti Intézete Történelem Segédtudományai Tanszék számára készített szakdolgozata képezte.

Az előadó bevezetőként köszönetet mondott a kutatás témaindítóinak: a családnak, Garbóci László kerületi helytörténésznek és tanárának, dr. Borsodi Csaba egyetemi docensnek. Elmondta, hogy segítségükkel és támogatásukkal – no meg természetesen széleskörű kutatómunka árán – sikerült Budafok–Tétény helytörténeti könyvei „mostohagyermekének” fehér foltját némileg árnyalnia, többek között a Magyar Országos Levéltárban Budatétény anyakönyvei között böngészve, a Pest Megyei Levéltárban a Biai járás főszolgabírájának és a Pest–Pilis–Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsainak iratai között válogatva, s nem utolsó sorban a Budapest Főváros Levéltárában a Nagytétény nagyközség képviselőtestületének iratai közt szemezgetve.

A 230 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti középkortól a bronzkori kultúrákon át, a Római Birodalmon keresztül, a középkori Csőtből kibontakozott Nagytétény szőlőhegyeként indulva 1873-tól az 1950-dik évi budapesti beolvasztásig 77 éven át önálló életet élt Kistétény (1915-től Budatétény) történetét napjainkig részleteiben nyomon követő szakdolgozat érdekességeiből tallózó előadás anyaggazdagsága okán lehetetlenség lenne itt mindazt összegezni, amit képekkel illusztrálva tucatnyiunknak szerencsénk volt meghallgatni, így inkább csak – mintegy felsorolásszerűen – néhány villanást jegyeznék le.

Kincses Katalint gyökerei majd másfél évszázada kötik városrészünkhöz, hiszen anyai felmenői közül egyesek már az 1860-as évektől Kistétényinek vallhatták magukat. A kőbányászat során mészkőbe vájt járatokban kialakított kistétényi barlanglakások tűzhelyének kéményéhez kikötött kecskék gyermeki szemmel romantikus látványának felevenítésével indult a múltidézés, majd sorra jöttek a megsárgult fényképek a színes történetekkel, melyek többségéban szomorúan szembesülhettünk napjaink – egy letűnt kor kontrasztjává lett – valóságával.

Villanások:

  • A Szent Mihály kápolna melletti Richter-udvar barlanglakásai, a kőfejtés régvolt kéziszerszámai: kétemberes kőfűrész, ritzelő (vagy réselő) csákány, putz (vagy feszítő) fejsze
  • A pesti polgárok nyaralóvillái:
    • a Klauzál-villa (az 1850-es évek végén, a mai Kertészeti Kutatóintézet helyén Klauzál által létesített, ám a rossz anyagi helyzet miatt – községi kérésre – 1906. június 6-án megszüntetett faiskola, a Korizmics Lászlóval közösen korszerűsített helyi szőlő- és gyümölcstermesztés)
    • az Erzsébet királyné utcai, 1850-ben épített, hajdan uszodás, teniszpályás Horti-villa (az 1936-tól névadó-tulajdonos Horti László főügyész, valamint két fivére, a háborús vészkorszak kiutalt lakásfoglalói: beszállásolt katonai csapatok és Szíjj Géza nyilas ezredes, az 1952-es államosítás, a ma elénk tárulkozó lehangoló pusztulás, s cseppnyi vigaszként épen maradt, áttört svájci fadíszítésű homlokzat)
    • az 1830 körül épült Rákóczi utcai Joszipovics-kúria (a rejtélyes színésznő szerető)
    • a Park utca domboldalába épített Zigány-villa (az erkélye rácsába vésett 1827-es évszám, az 1840-es évek béli Klauzál-látogatás)
    • a kápolna utcai Popiel-villa (Popiel Dénes fogorvos s az általa kezdeményezett helyi piac, illetve a HÉV-előd Budapest Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút 1905-ös, Kistétényig történő meghosszabbítása)
    • a Hűség utcai Baranyai-villa (a csodával határos módon itt is megmaradt és épségében felújított svájci díszítésű faveranda)
    • az omladozó Schuszter-villa
  • Kistétény első községháza az Erzsébet királyné utcában, a Schumi-család fészke,
  • a budatétényi temető, az 1873-as első 14 temetéstől, az 1988. januári megsemmisítésig, a Wolf-család sírkápolnája,
  • a Szent Mihály kápolna, Tomsich János érdi kerületi esperes 1780. évi templomszentelése, a sekrestyében 1874-től megindult egyosztályos egytanítós iskola,
  • a Szent István király plébániatemplom, a Kistétényi Szépítőegylet,

s a képek csak jöttek, csak jöttek...

Hódi Szabolcs

2005. június 22.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)



1848/49 (47)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (28)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (117)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (39)
Wolf-kripta (21)