Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Vendégünk volt Kincses Katalin helytörténész

Május 26-án hallgathattuk meg Kincses Katalin helytörténésznek, az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola történelem–földrajz-szakos tanárnőjének „Kistétény–Budatétény története” című, vetített képekkel színesített előadását.

A hóvégi csütörtökönként, a Dél-Budai Kulturális és Szabadidőközpontban megtartott rendezvényünk május 26-ai estjén hallgathattuk meg Kincses Katalin helytörténésznek, az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola történelem–földrajz-szakos tanárnőjének „Kistétény–Budatétény története” című, vetített képekkel színesített előadását, melynek alapját az ELTE Történeti Intézete Történelem Segédtudományai Tanszék számára készített szakdolgozata képezte.

Az előadó bevezetőként köszönetet mondott a kutatás témaindítóinak: a családnak, Garbóci László kerületi helytörténésznek és tanárának, dr. Borsodi Csaba egyetemi docensnek. Elmondta, hogy segítségükkel és támogatásukkal – no meg természetesen széleskörű kutatómunka árán – sikerült Budafok–Tétény helytörténeti könyvei „mostohagyermekének” fehér foltját némileg árnyalnia, többek között a Magyar Országos Levéltárban Budatétény anyakönyvei között böngészve, a Pest Megyei Levéltárban a Biai járás főszolgabírájának és a Pest–Pilis–Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsainak iratai között válogatva, s nem utolsó sorban a Budapest Főváros Levéltárában a Nagytétény nagyközség képviselőtestületének iratai közt szemezgetve.

A 230 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti középkortól a bronzkori kultúrákon át, a Római Birodalmon keresztül, a középkori Csőtből kibontakozott Nagytétény szőlőhegyeként indulva 1873-tól az 1950-dik évi budapesti beolvasztásig 77 éven át önálló életet élt Kistétény (1915-től Budatétény) történetét napjainkig részleteiben nyomon követő szakdolgozat érdekességeiből tallózó előadás anyaggazdagsága okán lehetetlenség lenne itt mindazt összegezni, amit képekkel illusztrálva tucatnyiunknak szerencsénk volt meghallgatni, így inkább csak – mintegy felsorolásszerűen – néhány villanást jegyeznék le.

Kincses Katalint gyökerei majd másfél évszázada kötik városrészünkhöz, hiszen anyai felmenői közül egyesek már az 1860-as évektől Kistétényinek vallhatták magukat. A kőbányászat során mészkőbe vájt járatokban kialakított kistétényi barlanglakások tűzhelyének kéményéhez kikötött kecskék gyermeki szemmel romantikus látványának felevenítésével indult a múltidézés, majd sorra jöttek a megsárgult fényképek a színes történetekkel, melyek többségéban szomorúan szembesülhettünk napjaink – egy letűnt kor kontrasztjává lett – valóságával.

Villanások:

  • A Szent Mihály kápolna melletti Richter-udvar barlanglakásai, a kőfejtés régvolt kéziszerszámai: kétemberes kőfűrész, ritzelő (vagy réselő) csákány, putz (vagy feszítő) fejsze
  • A pesti polgárok nyaralóvillái:
    • a Klauzál-villa (az 1850-es évek végén, a mai Kertészeti Kutatóintézet helyén Klauzál által létesített, ám a rossz anyagi helyzet miatt – községi kérésre – 1906. június 6-án megszüntetett faiskola, a Korizmics Lászlóval közösen korszerűsített helyi szőlő- és gyümölcstermesztés)
    • az Erzsébet királyné utcai, 1850-ben épített, hajdan uszodás, teniszpályás Horti-villa (az 1936-tól névadó-tulajdonos Horti László főügyész, valamint két fivére, a háborús vészkorszak kiutalt lakásfoglalói: beszállásolt katonai csapatok és Szíjj Géza nyilas ezredes, az 1952-es államosítás, a ma elénk tárulkozó lehangoló pusztulás, s cseppnyi vigaszként épen maradt, áttört svájci fadíszítésű homlokzat)
    • az 1830 körül épült Rákóczi utcai Joszipovics-kúria (a rejtélyes színésznő szerető)
    • a Park utca domboldalába épített Zigány-villa (az erkélye rácsába vésett 1827-es évszám, az 1840-es évek béli Klauzál-látogatás)
    • a kápolna utcai Popiel-villa (Popiel Dénes fogorvos s az általa kezdeményezett helyi piac, illetve a HÉV-előd Budapest Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút 1905-ös, Kistétényig történő meghosszabbítása)
    • a Hűség utcai Baranyai-villa (a csodával határos módon itt is megmaradt és épségében felújított svájci díszítésű faveranda)
    • az omladozó Schuszter-villa
  • Kistétény első községháza az Erzsébet királyné utcában, a Schumi-család fészke,
  • a budatétényi temető, az 1873-as első 14 temetéstől, az 1988. januári megsemmisítésig, a Wolf-család sírkápolnája,
  • a Szent Mihály kápolna, Tomsich János érdi kerületi esperes 1780. évi templomszentelése, a sekrestyében 1874-től megindult egyosztályos egytanítós iskola,
  • a Szent István király plébániatemplom, a Kistétényi Szépítőegylet,

s a képek csak jöttek, csak jöttek...

Hódi Szabolcs

2005. június 22.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)