Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Egy belgyógyász helytörténeti kutatásai

Kétszáz éve született Klauzál Gábor, a helyi kötődésű államférfi
XXII. kerületi Helyi Téma 2004. november 10., 9. oldal

„...e kápolnát saját költségén jó karban tartotta.”

November 18-án lesz Klauzál Gábor születésének 200. évfordulója. Dr. Dobos Károly november 12-én tart megemlékezést a kerületi kötődésű államférfiról. A „Kistétényben” élő belgyógyász évek óta megszállottan keresi és összegzi a Klauzál Gáborral kapcsolatos tárgyi emlékeket.

Kristóf Eszter – Kaphatnánk egy kis előzetest a pénteki előadásból ?

Dr. Dobos Károly – Levéltári anyagokból kiderül, hogy Klauzál Gábor már a pesti piaristáknál osztályelső volt, maga mögött hagyva neves iskolatársait pl. Kossuthot, Toldyt, Vukovicsot. Miután ügyvéd lesz, hamarosan közéleti szerepet vállal. Országgyűlési képviselő, majd a Batthyány-kormány minisztere. A szabadságharc leverése után bebörtönzik (sajnos ekkor rengeteg levelét, munkáját elégetik), bizonyítékok hiányában azonban „csak” internálják. Ekkor, az 1850-es években vásárol magának Kistétény-pusztán egy szőlőbirtokot, nyaralóval, présházzal és pincével, amely 1866-ban bekövetkezett haláláig kedvelt nyári tartózkodási helye. 1853. április 27-én a kistétényi Szent Mihály Kápolnában köt házasságot, az Aradon kivégzett Nagy-Sándor József jegyesével, Schmidt Emmával. (Külön kedves számomra, hogy egyik esküvői tanúja Sauer Ignác, a belgyógyászat professzora volt, aki elsőként tartott magyarul tanszékfoglaló előadást a Pesti Egyetemen.) Klauzál ezekben az években feleségével és három gyermekével boldog családi életet él és gazdálkodik „a kistétényi idillben”. A műemlék kápolnát pedig „hosszú időn át saját költségén jó karban tartotta”, amiért emléktáblát állítottak neki 1914-ben.
Kistétény-hegynek akkoriban kb. 300–400 lakosa lehetett, többségében németajkú svábok. Klauzál és barátai azonban tudatosan magyarul beszéltek. Nem véletlen, hogy neki sikerült elérnie, hogy a posta nyelve magyar legyen. Korizmics Lászlóval, itt élő jó barátjával megalapították a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot, amely közel 15 évig működött. Ez a Társulat sokat tett a helyi kereskedelem, kultúra és közélet felemelkedéséért. Klauzálnak híres mondása volt: „Karthágó eltörlendő”, amelynek szellemében az itteni régi szőlőültetvényeket korszerű módszerekkel felújították. Munkájuk eredményeként Korizmics borai már nemzetközi versenyeken is díjakat nyertek. Az ő érdeme a csonthéjas gyümölcsök itteni meghonosítása és a rózsa telepítése is. Gyümölcsfaiskolája és rózsakertje halála után is tovább működött az egykori budatétényi kutatóintézet területén. Deák Ferenc is többször járt itt az elvbarátság és a keresztapai kötelmei okán. Párkányi leírása és Éger bácsi elbeszélése alapján úgy gondoljuk, hogy az 1867-ben megkötött kiegyezés szövege részben ebben a kistétényi kertben született meg. A mai épület átalakítva ugyan, de még őrzi a régi hangulatot. Kertjében egy szép magaslaton ma még megtalálható „Deák széke”. Ki tudja, meddig...


A Klauzál villa bábkorlátos erkélyű főhomlokzata

K. E. – Sok mindent elmondott már. Érdemes ezek után még elmenni az emlékestre?

D. K. – Természetesen. Ezek ugyanis csak töredékei annak a színes és érdekes gyűjteménynek, amelyet Klauzállal kapcsolatban összeállítottam, a fényképes dokumentációról nem is beszélve.
Végezetül még egy gondolat. Klauzál Gábor a maga idejében sok anyagi és szellemi áldozatot hozott az itt élők kultúrájáért, kereskedelméért, vagyis igazi mecénás volt. Születésének 200 éves évfordulóján javaslom, hogy Budatétényben a név nélkül megnyílt új kerületi művelődési házat Klauzál Gáborról nevezzék el.

NÉVJEGY

Miért kezd el a XXI. században egy a munkájában megbecsülésnek örvendő orvos a több, mint 150 évvel ezelőtt élt emberrel foglalkozni?
A történelem iránti érdeklődést talán dédnagyapámtól, Mézes Jánostól örököltem, aki pedagógusként tankönyvet is írt. Ebből tanítottak 1918-ban a népiskolákban. Mindig szerettem megismerni a helyet, ahol lakom. Klauzál Gábor (1804–1866) pedig egyébként is régóta foglalkoztat. Az ő életének állomásai: Szeged–Kistétény–Kalocsa – más sorrendben ugyan – egyeznek az enyémmel. Emellett közel áll hozzám az a kiegyensúlyozott, kiművelt, megegyezésre törekvő, de mégis harcos, haladó és demokrata gondolkodásmód, amely politikai és emberi magatartását egyaránt jellemezte.
A XXII. kerületben sok kitűnő ember gyűjti a helytörténeti adatokat. Ebben a munkában szűkebb lakóhelyem, Budatétény egy kicsit háttérbe szorult. Lokálpatrióta „kutakodásaink” során új barátokra is lel az ember. A végén már egymást is lelkesítjük új „felfedezéseinkkel”.

Fotók: Egyed Péter


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (22)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)