Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Mi van a bélyegen?

Bartos Mihály helytörténész Batthyány Emlékév jegyében írt bélyegtörténeti kuriózuma, mely elhangzott a Díszpolgárok negyedik találkozóján, vetített képekkel illusztrálva (2007. március 30-án) és a Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunk Nagytétényi Kastélymúzeum béli történelmi előadásán (2007. április 28-án).

      A Magyar Posta Zrt. gróf Batthyány Lajos (1807-1849) (1) születésének 200. évfordulója emlékére 2007. február 9-én postabélyeget (2) jelentetett meg és alkalmi borítékot adott ki. 

      A kibocsátó által közzétett információk szerint, „… A 135 Ft névértékű bélyegcímleten gróf Batthyány Lajos portréja szerepel, hátterében egy Than Mór (3) ihlette grafika látható. A kompozíción a magyar küldöttséget fogadó Windischgraetz alakja tűnik fel, amint kiutasítja Batthyány grófot. Az alkalmi borítékon egy országgyűlési jelenet, az alkalmi bélyegző grafikáján a katonai tevékenységre utaló kard és az utókor által megítélt babérkoszorú (4) látható.” (5)


A bélyeg alkalmi borítékon, alkalmi és elsőnapi bélyegzéssel.

       Érdemes alaposabban szemügyre venni ezt a kiadást, ugyanis részleteiben számos kritikát és Budafok-Tétény helytörténete szempontjából pedig, kiegészítő megjegyzést érdemlő elemet tartalmaz.


Az alkalmi boríték.

      Az alkalmi boríték képe, az első népképviseleti országgyűlés 1848. július 5-ei megnyitásának (6) elnöki emelvényét ábrázolja a Redout (7) épületében.


A Redout épülete.
(Joseph Kuwasseg színes litográfiája az 1840-es évek elejéről.)

      A kép Borsos József-August Pettenkofen: „Az országgyűlés megnyitása. 1848. július 5.” című litográfiájából vett részlet.


Borsos József-August Pettenkofen: Az országgyűlés megnyitása. 1848. július 5.
(litográfia)

     
Az emelvény.
(Részlet a litográfiából és az alkalmi borítékról.)

      Az emelvényen állók (balról-jobbra): gr. Széchenyi István közlekedésügyi miniszter, br. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, gr. Batthyány Lajos miniszterelnök, fhg. István nádor, Szemere Bertalan belügyminiszter, Klauzál Gábor a földművelés-, ipar- és kereskedelemügy minisztere, Deák Ferenc igazságügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter.

      A kiadott alkalmi boríték helytörténeti vonatkozása Klauzál Gábor (8) személyéhez köthető, akinek emlékére – annak ellenére, hogy az első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként a postaügyek irányítója is volt – a magyar posta mindez’ ideig még egyetlen filatéliai kiadványt sem szentelt. (9) Bízunkbenne, hogy a most megjelent alkalmi borítékot a személyét egykor megtisztelő, majdani postabélyeg előfutárának tekinthetjük.


A postabélyeg.

      A postabélyegen szereplő Batthyány-portré, Barabás Miklós 1848-as litográfiája alapján készült ábrázolás.

     
       A Barabás-litográfia és a postabélyeg részlete.


A postabélyeg hátterét alkotó kompozíció elemzéséhez alaposabb történelmi ismeret szükséges. A Than Mórnak tulajdonított grafika – melyből a háttérkép is vétetett – a tényleges eseménytől időben jóval távolabbi alkotás, melyen a művész, egy Batthyány-központú idealizált jelenetet ábrázol.


A korabeli grafika.

      Idealizált a jelenet, ugyanis az ábrázolt esemény a valóságban így nem történt meg! A korabeli forrásokból jól ismert, hogy az országgyűlés 1848. december 31-én – gróf Batthyány Lajos előterjesztésére – határozatot fogadott el egy fegyverszünet kieszközlésére, Windisch-Grätzhez menesztendő békeküldöttség felállítására. A békeküldöttség megválasztott tagjai lettek: gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Deák Ferenc volt igazságügyminiszter, Lonovits József egri érsek, Majláth Antal gróf és Majláth György országbíró személyében.

      Budafok (Promontor) helytörténetéből ismert, hogy 1849. január 1-én déltájban, az országgyűlés által előző napon felállított békeküldöttség Promontorra, a Görgei Artúr tábornok vezette feldunai hadtest Savoyai-kastélyban lévő főhadiszállására érkezett. A küldöttség tagjai a kastélyban fogyasztották el rövid ebédjüket, majd kellő kísérettel, Tétény-Érd irányába utaztak tovább. (10)

      A békeküldöttség Martonvásár, Vál, Vereb érintésével, január 3-án – a tétényi csata napján – déltájban érkezett Bicskére. A békeküldöttség országgyűléshez írt január 4-ei jelentéséből tudjuk, hogy „… Csakhamar értesittettünk arról, hogy a herceg főtábornok a küldöttségnek négy tagját elfogadja ugyan, de gróf Batthyány Lajost nem fogadhatja. … mi négyen, ugy mint Majláth György, Lonovics József, Majláth Antal és Deák Ferencz, a herceg főtábornok előtt megjelentünk. …”. (11)


A postabélyeg háttérképe.

      A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy Windisch-Grätz gróf Batthyány Lajost nem fogadta, tehát a postabélyeg ezen háttérképe, egy soha meg nem történt „eseményt” ábrázol. (12)

      A postabélyeg háttérképét alul lezáró szalagdísz „1848” felirata hibás, mert az ábrázolni szándékozott esemény 1849. január 3-ához köthető.

      De gustibus non est disputandum (13), ezért nem róható fel közvetlenül a bélyeg tervezőjének a kiadást motiváló és a bélyegen ábrázolt esemény között érzékelhető ellentét. A kiváló férfiú születésének bicentenáriuma erős, örömteli üzenethordozó, viszont a háttérképpel összefüggésbe hozható esemény, életének megalázó epizódja. Az előbbi pozitív emócionális hatását az utóbbi semlegesíti, sőt domináns képi megjelenése miatt a szemlélőben negatív asszociációt kelt. Ez nem lehetett célja a kiadónak, de a tervező művésznek sem!

      Mindezek alapján, talán sikerült választ adni a címben feltett kérdésre is: Mi van a bélyegen?

Bartos Mihály - 2007. június

Képek forrása:

1. Csorba László: Az első felelős magyar kormány képeskönyve. Kossuth Kiadó, h.n. (Budapest) é.n. (1998)
2. Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Szerkesztették: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Révai Testvérek Irodalmi Intézet, Budapest 1898.

(1) németújvári Batthyány Lajos gróf (Pozsony, 1807. febr. 11. – Pest, 1849. okt. 6.), az első független magyar kormány miniszterelnöke, az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc vértanúja. Apja Batthyány József Sándor (1777-1812), anyja Skerlecz Borbála (?-1834). Katonai szolgálat után, 1827-ben jogtudományi vizsgát tett. A politikai közélet aktív alakja, 1830-tól a felsőtábla tagja, a reformországgyűléseken a főúri ellenzék vezérszónoka, 1845-től az ellenzék központi választmányának elnöke, 1847-től az ellenzéki párt elnöke. V. Ferdinánd 1848. március 17-én kinevezte az első független felelős magyar kormány miniszterelnökévé. Megbízatását 1848. október 2-án visszaadta, de nemzetőrként tovább harcolt Vidoss József seregében. Windisch-Grätz 1849. január 8-án a pesti Károlyi-palotában elfogatta. Ezt követően fogságban tartották, Budáról való elszállítása során Promontoron is megfordult. Ügyében a haditörvényszék 1849. augusztus 16-án ült össze Olmützben, mely először börtönbüntetésre, majd halálra ítélte, de uralkodói kegyelemre ajánlotta. A bécsi kamarilla Magyarországra szállította, hogy ne a császár, hanem Haynau gyakorolja a kegyelmezés jogát. Haynau 1849. október 3-án jóváhagyta a halálos ítéletet. Kivégzésére – mely előre megfontolt politikai gyilkosság volt – 1849. október 6-án, a pesti Újépület udvarán került sor. Halálának helyét a belvárosi Báthory utcában örökmécses jelzi.

(2) A bélyeg 135,- Ft névértékű, 300.000 példányszámban, három színű ofszet nyomdai eljárással, 50x25 mm-es perforációs méretben, 50 bélyeget tartalmazó ívekben nyomták a Pénzjegynyomda Zrt-ben. A bélyeg tervezőművésze: Berky Péter.

(3) Apáthy Than [Tahann] Mór (1828-1899) festő. Jogi tanulmányokat folytatott, közben Barabás Miklósnál tanult. Görgei hadirajzolójaként készítette a szabadságharc ütközeteit megörökítő akvarellsorozatát. A szabadságharc után, a bécsi akadémiáról való hazatérését követően számos történelmi témájú képet és portrét festett. Több középület díszítőfestésén is dolgozott (pl. Pesti Vígadó, Bakáts téri rk. templom, Magyar Nemzeti Múzeum, Operaház, Keleti pályaudvar, stb.). Az 1880-as évek közepén Fiuméba, majd Firenzébe utazott, ahol női képmásokat festett. Hazatérése után 1890-1896. között a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre, lemondását követően, haláláig Triesztben élt.
Than 1848. márciusában Óbecsén tartózkodott, de az események hallatán visszatért Pestre és bekerült a Landerer Lajos igazgatása alatt álló bankjegynyomdába, ahol vázlatok, rajzok készítése volt a feladata. Kossuthtól 1848. közepén megbízást kapott egy bélyegterv elkészítésére.
Than a magyar bélyeg tervrajzát – amelynek keretét piros, alapját fehér, közepét (a címer) pedig zöld színben való nyomásra jelölte ki – már 1848. július 3-ára elkészítette. A bélyegtervet elküldte Urschitz Jakabnak, a magyar honvédség tábori nyomdája vezetőjének. Az 1848. őszétől bekövetkező események miatt a tervezet sajnos nem került megvalósításra.

(4) A kard és a koszorú jelentéstartalmának ilyen módon való leegyszerűsítése megtévesztő. A kard a harc, a bátorság, az erő és az igazságosság jelképe; a koszorú az éghez való tartozás, az Istennek való szenteltség, a megbecsülés jelképe, de halotti funkciójában az Istennek szentelt élet díja, egyúttal az örök élet elnyerésére is utal. Képi funkciójában rokon a koronával, mely a kiválasztottság, a tökéletesség, az éggel való szoros kapcsolat jelképe. Batthyány esetében az ismertetőben leírtakon túl, a két szimbólum bővebb jelentéstartalmat hordoz. – Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, h.n. (Budapest) é.n. (2004) 167-168.o. és 170.o.

(5) Az idézett szövegrész a www.posta.hu honlapon közzétett ismertetőből való. További – lényegében azonos tartalmú – bélyegismertetések a Magyar Posta Zrt.-Bélyegmenedzsment alkalmi kiadványában, valamint a Bélyegvilág/filatéliai szemle 60. évf. 3. szám (2007. március) 29.o.-on.

(6) Petőfi Sándor – a megnyitás előtti napon, 1848. július 4-én – A nemzetgyűléshez című versében fordul az első népképviseleti országgyűlés tagjaihoz: „…Hazát kell nektek is teremteni! / Egy új hazát, mely szebb a réginél / … / Akit nem égő honfiérzelem / És tiszta szándék vezetett ide, / Kit a hiúság, vagy silány önérdek / Csábít e helyre, az szentségtelen / Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre, / …” – Petőfi Sándor összes költeményei I-II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1966. II. 330-331.o.

(7) Redoute tkp. a régi pesti Vigadó; ünnepségek, hangversenyek, bálok céljára szolgáló egykori épület a mai pesti Vigadó helyén. Első tervét a Német Színház kiegészítéseként Johann Aman készítette, ennek átdolgozására kapott 1816-ban megbízást Pollack Mihály. Az épület 1829-1832 között épült fel, termeiben pezsgő kulturális élet folyt, többször koncertezett itt 1839-től Liszt Ferenc is, 1840-1847 között a Pesti Műegylet itt tartotta tárlatait. Itt ülésezett az első népképviseleti országgyűlés, itt hangzott el 1849. július 11-én Kossuth híres beszéde „A Haza veszélyben van…”. Buda 1849. évi ostroma alatt, Pest Hentzi általi ágyúztatása során az épület kigyulladt és leégett.

(8) Klauzál Gábor (1804-1866) politikus, ügyvéd, miniszter. Az 1850-es évek elején szőlőbirtokot vásárolt Kistétényben. A helyi kápolnában – amelynek jó állapotban való fenntartását anyagilag is biztosította – 1853. április 27-én kötött házasságot Schmidt Emmával. Az önkényuralom alatt Kistétényben gazdálkodott, szőlő- és gyümölcsnemesítéssel, kereskedéssel foglalkozott. A Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat alapítója. Nevét ma utca, művelődési ház és emléktábla őrzi Budatétényben, szellemi örökét pedig a Klauzál Gábor Társaság (www.klauzal.hu) ápolja.

(9) Az első felelős magyar kormány tagjai közül 2006. augusztus 18-ig – a Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus 2007. [MPIK] lezárásáig – a következők szerepelnek magyar postabélyegeken: 1. gr. Batthyány Lajos (MPIK 529, 3469, 4481), 2. Deák Ferenc (MPIK 526, 4714), 3. br. Eötvös József (MPIK 2014, 4309), 4. Kossuth Lajos (MPIK 529, 783-786, 863-866, 1022, 1292, 1325,-1327, 4439, 4619d, 4630), 5. gr. Széchenyi István (MPIK 525, 707-711, 2303, 4112, 4619c). A Magyar Posta eddig nem tartotta postabélyegre „méltónak” gr. Eszterházy Pál, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár és Szemere Bertalan személyét, holott legutóbb pl. 2004-ben – születésének 200. évfordulója alkalmából – Klauzál Gáborral ezt megtehette volna.

(10) Bartos Mihály-Garbóci László: Promontor és Tétény 1848-49-ben. Savoyai Jenő Asztaltársaság, Budafok 2000. 34.o.

(11) Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez. 1848-1849. I-II. Heckenast Gusztáv, Pest MDCCCLXIX., CCCXCIV. irat, II. kötet 299-301.o.

(12) Windisch-Grätz – ezzel is kifejezve, hogy nem ismeri el törvényesnek a magyar kormányt – a delegáció tagjait csak mint magánembereket fogadta. A küldöttség által tett ajánlatra adott válaszának lényege: „Unbedingte Unterwerfung! – Föltétlen meghódolás!” A békeküldöttséget – hivatkozva a folyamatban lévő hadműveletekre – csak a fővárosba való, 1849. január 5-ei bevonulása után bocsátotta el.
Windisch-Grätz a békeküldöttséggel történt találkozásáról szóló, Schwarzenberg osztrák miniszterelnöknek küldött jelentésében Majláth György országbíróval kapcsolatban megjegyzi: „Majláth úrral, saját kivánatára, még egyszer értekeztem, mentegetőzött, hogy a küldöttségben részt vett s maga is kifejezte azon óhajtását, hogy tartsam vissza a küldöttséget.” – Brankovics György: A magyar szabadságharcz története. Franklin-Társulat, Budapest 1909. 3. kiadás. 160.o.

(13) lat. a.m. Az ízlésről nem kell vitatkozni.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)