Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

2005 - A Szerelmes Kentaur örökbefogadása

2005. szeptember 17-én a Nagytétényi Kastélymúzeum "ÓKORI VÍG NAPOK A KENTAUR KERTJÉBEN" c. rendezvénysorozata keretében a Klauzál Gábor Társaság örökbe fogadta a Száraz-Rudnyánszky kastély parkjába 16 év után méltó környezetébe visszatérő „Szerelmes Kentaur" szobrát.


I. A szobor visszatér

"ÓKORI VÍG NAPOK A KENTAUR KERTJÉBEN"
2005. szeptember 17-18.

Tavaly, 2004. március elsején olvashattunk egy érdekes híradást* a BUDAFOK-TÉTÉNY: múlt, jelen, jövő internetes fórumon egyik tagtársunk jóvoltából:

„Jó hír a képtárban nemrég szereplő nagytétényi kentaur-szobor ügyében! A szobor megvan, jelenleg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal budavári épületének aulájában várja a restaurálást. Eredetije egyébként egy római kori szobor, erről több másolat is készült, a nagytétényit a háború elől menekítették Nagytéténybe. Az Iparművészeti Múzeum tulajdona, és az anyagi forrás hiányában akadozó restaurálás után állítólag vissza fog kerülni a kastélyparkba."



 1960-as évek közepe 1980-as évek eleje 

 Szekeres Géza gyűjtése**

Nos, visszakerült.
A restaurálás utáni ünnepélyes átadás a Szerelmes Kentaurnak szentelt teljes hétvége szombatja délelőttjén a Nagytétényi Kastélymúzeum kertjében megtörtént, a szobor újból a parkban látható.

  
 

A "Szerelmes Kentaur" életrajza

A kentaurok a görög-római mitológiában félig ember-, félig lótestű vad lények, hegyek és erdős ligetek lakói. A mitológia szerint Ixión nemzette őket, amikor egyesült Zeusz felesége, Héra fellegből készített képmásával. Lakóhelyük eredetileg Thesszalia. A monda szerint Héraklész (Herkules) győzte le őket, ekkor kiszorultak Thesszáliából és szétszéledtek Görögországban.
A görög-római mitológia szerteágazó történeteiben gyakran találkozunk a kentaurokkal, akik megihlették későbbi korok művészeit is.


 E szobor görög eredetije a rodoszi iskolában készült a Kr.e. 2. században, ahol egy művész megformálta egy idős és egy fiatal szerelmes kentaur alakját.
Ez a szoborpár csak római másolatban ismert: Aristeas és Papias görög szobrászok Hadrianus római császár (117-138) tivoli villája részére faragták márványból. A császár villáját és a hatalmas parkot benne sok ókori szoborral a 15. századtól tárták fel, itt került elő a kentaurpár is. Az idős kentaur eredetije ma a római Capitoliumi Múzeumban, a fiatal a párizsi Louvre-ban látható.

E szobormásolat pontos készítés helye és ideje ismeretlen. A téma nagyon népszerű volt a barokk korban is, sokat másolták. A kastélymúzeum parkjában látható idős "Szerelmes Kentaurt" Hauszmann Alajos építész hozta magával Magyarországra. A család elmondása alapján egyik tanulmányútja alkalmával tett rá szert Görögországban vagy Olaszországban.

Az államosítás utáni években a bronz szobrot ismeretlen személyek ellopták a Hauszmann család házából. Dáni Géza művészettörténész, a Kastélymúzeum akkori igazgatója fedezte fel a Metallokémia Színesfémfeldolgozó (Budapest XXII.) udvarán, ő mentette meg a beolvasztástól és helyezte el a kastélymúzeum parkjában az 1950-es évek elején. Innen 1989-ben kérte kölcsön kiállítási célra az Országos Műemlékvédelmi Hivatal.
A szobor 2005. szeptemberében került vissza végleges helyére, a Kastélymúzeum parkjába.

A Kentaur alakja a Száraz-Rudnyánszky kastély barokk szoboranyagának témájához is illeszkedik, hiszen a kastély kőszobrai közt szerepel többek között Herkules és Atlasz alakja, akik a görög-római mitológiában kalandos életük során többször is kapcsolatba kerültek a Kentaurok népes családjának egy-egy tagjával.


Az ünnepélyes leleplezés után a Kastélymúzeum dísztermében a Trigonon Együttes korhű muzsikát életre keltő ókori zenei koncertjét hallgathatta meg a szépszámú közönség.
Trigononék három legény-egy leány (Schmidt Ferenc, Molnár Zoltán, Stampay-Komesz András és Veres Anita) felállásban, antik ruházatban, régies hangszereken (khitara, líra, cymbalion, nagydob) idézték meg Euripidész korának zenei világát. Az ókori görög drámák zenemaradványaiból, hangsoraiból (így az európai zene első írott forrásaként számon tartott, s a kisázsiai Tralleisz városában megtalált, Szeikilosz-féle, Kr.e I. századi sírfeliratból, vagy Meszomédész Kr.e. II. században írt Naphimnuszából, stb.) rekonstruált kardalok, az alkotásukhoz fűzött magyarázatokkal kellemes hangulatot varázsoltak az esős délelőttbe.
Az együttes vezetője: Schmidt Ferenc személyében régi ismerőst köszönthettünk körünkben.




Délután két csemegét élvezhettek a Kastélymúzeum Ókori víg napok programjára ellátogató érdeklődők.



Először
dr. Csányi Vilmos etológus, a "Kentaur természetrajza"*** című könyv szerzője Csak felnőtteknek! meghirdetett, "Minden, amit a kentaurokról tudni kell ..." talányos címet viselő előadásában tényleg elmondott mindent, amit a kentaurokról tudni illik.

Megtudhattuk többek között, hogy a kutatásokhoz Szentágothai János antropológus professzor (ifjabbaknak: az orvosegyetem nagyhírű tanára, a televízióban nagy sikerű előadássorozatokat tartott 20-30 évvel ezelőtt) tanácsait vették alapul; hogy miképpen szabályozta a kentaurok népességszámát az étkükül szolgáló lófüge zöld, avagy kék érési fázisában történő fogyasztása; hogy két nyelven kommunikáltak; s hogy igen: két tüdejük volt, külön az emberi felsőtestben és egy az állati alsótestben, melyhez oldalt kapcsolódtak a kiegészítő légzőszerveik: a jobb futóteljesítményt elősegítendő. Az előadás korhatáros részéhez érve végre megtudhattuk miképpen választódtak széjjel a kentaurok szaporodási és mondjuk ki: párkapcsolati funkciói ...

             

A bőséggel illusztrált előadás végén megállapíthattuk, hogy a kutatások terén sajnos még sok fehérfoltot mutató kentaurológia ezen alapművét megismerve hasznos gondolatokkal gazdagodhattunk.

* * *

Másodjára a "Csillagok és a csillagistenek - A Kentaur csillagkép" előadás hangzott el dr. Zombori Ottó csillagász nagyszerű elővezetésében. Élvezetes, humoros előadásának íve a régiek geocentrikus világképének bemutatásától (miközben felhívta a figyelmet, hogy a Merkúr bolygó nevét hosszú ú-val kell írni) Kopernikuszon, Kepleren, Gallilein, Newtonon át eljutott Einsteinig, a zsebéből előhúzott két nagyítóüveg egymás mögé helyezésével képzett egyszerű távcsőtől az Uránia Heyde-távcsővén át a Planetárium háromnegyed órás bemutatójáig és persze ezenközben a különböző csillagképek jellemzésétől az egész világegyetem léptékének koronkénti változásáig.
Varázsernyője kinyitásakor tetszéssel hördült fel a közönség, hiszen az ernyő belső felülete az éjszakai égbolt csillagrendszereit mutatta be, forgatásával szemléletesen ábrázolva a csillagok járását. És, hogy a hétvége ünnepeltje, a Kentaur se maradjon ki, megismertette a jelenlévőkkel a jelzett csillagkép láthatóságának helyét is, pontosabban javallotta, hogy igyekezzünk minél délebbre menni, mondjuk az egyiptomi sivatagok déli szélére, hogy onnan már láthassuk a déli féltekén megfigyelhető Dél Keresztjét, ami a Kentaur hhhmmm, nnna, mije táján helyezkedik el. (Tessék utánanézni!:) Diavetítésével és a belső világítású éggömbjével tette fel a koronát előadására, amelyet a közönség nagy tapsa követett.
(Képek a 2006. évi kentaur-beszámolóban találhatóak.)

Fölvetődött bennem, hogy egyszer - a hosszú, csillagfényes téli esték egyikén - testületileg meg kellene látogatnunk az Uránia Csillagvizsgálóban előadónkat (nem mellesleg az intézet igazgatóját), ahol szívesen bemutatná a csillagvizsgáló nagy távcsövén közelebbről is univerzumunk csillaga...

Mindkét előadás nagy érdeklődés mellett, zsúfolt teremben zajlott, tucatnyian még a parkettán is ültek!




A vasárnapi programban délután háromtól "Narancsligetek, babérfák, ókori kertek és lakóik" címmel dr. Póczy Klára régész és dr. Szörényi László irodalomtörténész beszélgetett jó másfél órán át arról, amit a cím is mond, az ókori kertekről, a hellén világban, majd átrándultak a római birodalomba, míg végül az angol- és francia kerteknél kötöttek ki.
Az ókori bázis Homérosz volt, főként az ő Odüsszeia-béli kertleírásaival. Egész érdekes volt a felismerés, hogy a nagy eposz pontos kerttípus-meghatározásokkal is szolgál, amúgy mellékesen. Amikor azt olvashatjuk például, hogy miféle fák voltak akkoriban találhatóak a gyümölcsöskertekben, vagy hogy kecskebőrből készült kesztyűvel védte a kezét Laertes a kerti kapálgatás közben, mikor hős fia visszaérkezett hozzá. De a római forrásoknál is, mint például Plinius-nál: pontos adatokat kaphattunk az Ő vidéki kertjének leírásából, hogy görögös mintára kialakítandó kerti ligetébe Göröghonból hozatta a márványoszlopokat.
Milyen érdekes az is, hogy kétezer éves római császári lakhelyek jelenkori feltárása során Kleopátra alexandriai palotája falfestményeinek római másolatai igazítanak el minket az akkori kertek kinézetéről.

A két nagy tudású előadó színes történetekkel, homéroszi idézetekkel tarkított, stílusosan citromfákkal a háttérben folytatott beszélgetése szép kiegészítését adta a Szerelmes Kentaur ókori világából előző nap megismert történeteinek.




Az örökbefogadás

A Kastélymúzeum a közönség lelkesedésére számítva, ötletes akciót szervezett, hogy támogatókat gyűjtsön a szobor állagmegóvására, és a neki otthont adó park szépítésére. A vállalkozó kedvűek, némi anyagi hozzájárulás ellenében, "örökbe fogadhatták" a Kentaurt. A felhívás kedvező visszhangra lelt, többen, így Társaságunk is csatlakozott a szobor barátainak, avagy örökbefogadóinak köréhez. Ennek bizonyságául szolgáljon a mellékelt oklevél.

     

  Pató Róza helybéli szobrászművész által (több fémváltozatban) készített 1 Tétényi Korona érme megvásárlásával nemcsak a Múzeum jutott forrásokhoz, de a gyűjtők is egy nemes különlegességgel gazdagodtak

Amint az az emléklapon is olvasható:
"a szobrot örökbefogadó vállalja, hogy tárgyévben a Kentaurt meglátogatja, sorsát nyomon követi."

Mi igyekeztünk, igyekszünk ennek híven megfelelni!




II. Egy álló esztendeig

Az alább bemutatott képek bizonyítják, becsülettel eleget tettünk annak, amit az örökbefogadásunk során megígértünk. Egész évben nyomon követtük a szobor sorsát. Minden adandó alkalommal, hófúvásban, napsütésben, nyári szélben, esőfelhők alatt, délelőtt és délután, sőt még este is meglátogattuk ...

    
   
         
  
   

Az egykor messzire sodort, de megkerült szobor története az ókortól napjainkig átívelő tradíció eszenciája. Vigyázzunk rá, őrizzük becsülettel. Hogy ami érték, az itt maradjon, és el ne vesszen. Hogy a régi gyökérből új hajtás sarjadjon.
Legyenek örök értékek és örök befogadás.


Prim György, Réffy Balázs -- 2006. szeptember



Kentaurságok

1. Wikipedia

A kentaur (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lény a görög mitológiában.
A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.
Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját, majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból születtek a halandó kentaurok, akiket apjuk saját országában telepített le.
A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.

 


2. A kentaur természetrajza

A kentaur kultúra
A napokban jelenik meg a Helikon Kiadó gondozásában Csányi Vilmos természetkutató és Makovecz Benjámin grafikusművész közös munkája, A kentaur természetrajza. A könyv egy nagyon is létező élőlény anatómiáját, élettanát, viselkedését és kultúrökológiáját tárgyalja. Alább ízelítőt adunk a kentaur kultúrát bemutató fejezetből.

Elmetopológia és az ideakonstrukció.
A felső agy is beidegzi a mozgató és érzékszerveket, de miután fő funkciója a gondolkodás, a bejövő idegi információkat leginkább az elmekonstrukciók készítésében hasznosítja. A kentaur elme az absztrakt konstrukciókat mintegy „látja” is, egy bonyolult zenei gondolatot, nem primitív szeriális kifejtésben, a hangok lassú egymásutánjában élvez, mint az ember, hanem a teljes hanganyagot egyszerre átfogva, mintegy egyidejűleg hallva azt. Ugyanez vonatkozik például leírásokra is, egy bonyolult, elképzelt szerkezetet a maga egészében, egyszerre képes felfogni, és ha bármilyen megjegyzése akad, ahhoz nem szükséges a konstrukció elemeinek egyenként történő, lassú átvizsgálása. Könnyen belátható ennek az értelme, ha arra gondolunk, hogy egy regény vagy film élvezete közben az ember mindig a pillanatnyi szituáció, az éppen pergő jelenetek vagy az éppen olvasott sorok hatása alatt áll, pedig a film is, a regény is már régen teljesen készen van, minden megtörtént már, aminek meg kell benne történnie, az emberi elme mégsem képes az egész konstrukciót a maga teljességében, egyidejűleg felfogni, élvezni és értékelni.
A kentaurok környezetük ökológiai viszonyait, az állatok, növények kölcsönhatását is, mint egyetlen hatalmas dinamikus mintázatot fogják fel és azonnal képesek egy akció, egy történés következményeit kispekulálni. A kentaurok ezért, ha megértenek valamit azt pillanatszerűen teszik. A kentaur kognitív tudományokban elmetopológiának nevezik a konstrukciónak azt az átfogó elméletét, amellyel ezek az agyi jelenségek leírhatók. 
 
A kentaur tudomány.
A kentaur kultúra is a megismerésre sarkallja a személyiséget, de főként a belső világ, azaz az elme megismerésére. A legfontosabb számukra a dinamikus elmekonstrukciók alkotása a legkülönbözőbb tudományterületeken és a matematikában. A kentaurok sokféle ismeretüket, emléküket az elmetopológia segítségével folyamatosan különböző konstrukciókba rendezik és magas matematikai képességeik segítségével a legkülönbözőbb elképzelhető tudományos rendszereket hozzák létre elméjükben. A kentaurok is foglalkoznak biológiával, kémiával, ökológiával, pszichológiával, társadalomtudományokkal, mechanikával, atom- és hullámfizikával, kvantumelektrodinamikával, de nem mint kísérleti tudományokkal, hanem csak mint egy-egy matematikailag lehetséges világ törvényszerűségeivel. Így például a kentauroknak is vannak elméleteik az univerzum keletkezéséről, de annál sokkal előbbre tartanak, hogy azt mint egy háromdimenziós membránt, egy fali kárpithoz hasonló képződményt képzeljék el egy hatdimenziós térben. A legelterjedtebb teóriájuk szerint (kentaur szakkifejezéssel a !G!’U.T.) a tér is csupán egy matematikai konstrukció, amely megfelelő transzformációkkal zérusra redukálható a világegyenletben. A kentaurok számára teljesen érdektelen az a kérdés, hogy a matematikai konstrukcióknak van-e valamiféle relevanciája a külső világban. Számukra a lehetséges, a konstrukciók belső szépsége és funkcionális zártsága a fontos. Ennek illusztrációjául elmondunk néhány ismert esetet, amelyek a kentaurok gyakori elmekonstrukciós konferenciáin történtek.
Az elmekonstrukciós konferencia alkalmával a kentaurok összegyűlnek, valaki középre áll, és gyorsan elkezdi mondani a saját tudományos konstrukciójának leírását, a lehető legtömörebben. Esetünkben egy zsufaszínű, középkorú kentaur beszélt és amennyire a gyors szövegből ki lehetett hámozni, egy univerzális, szántó, vető, betakarító, motoros gépet talált fel. Leírta a működési elvet, a teljes szerkezetet a legapróbb részletekig, még a tartalék alkatrészeket és a garancialevelet is beleértve. Nagyon érdekes volt a hallgatóság reakciója. Amikor kiderült, hogy a motort egy gyúlékony anyag apró, szabályozott robbantásai működtetik és a kiáramló gázok veszélyesek a gép kezelőjére és környezetére, a hallgatóság kuncogni kezdett. A szántást, vetést, aratást illetően a teljesítményt firtató kérdések hangzottak el, és amikor a válaszból kitűnt, hogy annyi gabonát képes a szerkezetet irányító kezelő termelni, ami a saját szükségleteit 10 293-szorosan is meghaladja és családja szükségleteit is 2572-szer, a kentaurokból dőlt a kacagás, még a jelenlévő idősebb bölcsek is vihorásztak.
Adatközlőink elmondták, hogy ez az elmetopológiai est a humoros, értelmetlen tudományos konstrukcióknak van szentelve. Ezek csak az őket befogadó magasabb rendszertől függetlenül vizsgálva működőképesek, ezért teljesen értelmetlenek, és Isten akarata ellen valók. A zsufaszínű kentaur jól ismert művelője volt ennek a szórakoztató, szatirikus műfajnak. Bár néha annyira elveti a sulykot, hogy még a bölcsek sem tudják követni. Egy hasonló humoros konstrukcióknak szánt konferencián például előállt azzal a konstrukcióval, amit ő „gátépítésnek és folyamszabályozásnak” nevezett. Amikor a végén kiderült, hogy némi energia termelése érdekében folyókat kell elterelni, erdőket, mezőket kell elpusztítani, a halak ívóhelyei megszűnnek, nagy, iszapos tavak keletkeznek, amelyek idővel teljesen elrothadnak, és néha még a gátak is átszakadhatnak és elsodorhatják a gátépítők településeit, mindenki nagyon jól szórakozott.

Azután előállt egy még elvontabb és még különösebb ötletével. Kidolgozta az anyagok parányi részecskékből történő felépítésének elméletét. Különböző elemeket tételezett fel, amelyek kombinációi alkotják a világban található formákat és anyagokat. Az elemek legkisebb egységei a parányok. A legkisebb parányi részek még kisebbekből állanak, és nagy energia köti őket össze. Ezt mindenki tudta követni, bár a kötési energiák és a parányokban lévő „p” és „d” pályák közötti lehetséges összefüggésről vita alakult ki. Amikor azonban azt kezdte fejtegetni, hogy a parányokat különböző ravasz megoldásokkal fel lehet bontani és akkora energiák szabadulnak fel, amelyek segítségével, akár egész Thesszália is elpusztítható, már nem tudott nevetni senki.
Mi ebben a mulatságos? – kérdezték. Ez a rendszer önmagában is teljesen működésképtelen, hiszen esetleges előállítói már a bevezető kísérletek során megbetegednének vagy elpusztulnának. Nincsen olyan lehetséges világ, amelyben ez megépíthető lenne, még humoros oldalát sem lehet valamiképpen felfedezni – vonták le a következtetést, és a megszégyenült szerzőt nem tapsolták meg. Hallgatott is sok hónapon keresztül.


Linkek:

* BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő fórum 9728-as hozzászólása
** BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő fórum 18598-as hozzászólása
*** A kentaur természet


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)