Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

1848–49-es honvéd síremlékek Veszprémben

Veszprém, a Dunántúl közepén lévő polgárváros évszázadok során bizonyította, hogy jelentős szerepet képvisel a magyar történelemben. Így volt ez az elmúlt két évszázadban is. Kiemelkedő építészeti emlékei mellett jeles személyiségeket: tudósokat, művészeket, pedagógusokat, orvosokat adott az országnak, akiknek különleges, szép emlékeit a veszprémi temetők őrzik az utókornak.

Érdekesek a város temetkezési szokásai: Veszprém belterületén, valamint a közigazgatásilag hozzá kapcsolt Kádártán és Gyulafirátóton együtt összesen 21 temetkezési hely található! 2006-ig 23 volt, tavaly két szovjet sírkertet felszámoltak, az ott eltemetett katonák hamvait a Vámosi úti köztemető katonai parcellájába exhumálták. A Vámosi úti a mai város legnagyobb temetője.

Az egykori polgárváros 1783. szeptember 14-én, egy napon három temetőt nyitott: Alsóvárosban, Felsővárosban és Jeruzsálemhegyen. A zsidó lakosság 1731–1881 között a Jeruzsálemhegyen, azóta az Alsóvárosi temetővel szemben az Ősi (Mártírok) úton temetkezik. Van még cselédtemetőnk Jutaspusztán, valamint egykori török temetőként tartják nyilván a vár sziklaszirtjének északi folytatásában lévő Benedek-hegyet. A város római katolikus templomai, kápolnái két kivétellel (Regina Mundi templom és a piaristák Szent Imre temploma) altemplomkriptával épültek.

Az 1848–49-es veszprémi eseményeket egy különleges, hiteles hírmondó: Francsics Károly borbélymester naplójából ismerjük. A szabadságharccal messzemenően szimpatizáló városban már jóval a kiegyezés előtt, 1860-tól Cser József népiskolai tanító gyűjteni kezdte a relikviákat, majd 1876-tól ezt Véghely Dezső főjegyző folytatta. Megyei 48-as honvédegylet alakult, akik jelentősebb eseményeikről folyamatosan értesítették a helyi sajtót. Így tudjuk, hogy 1880-ban két veszprémi mesterember látogatást tett Kossuth Lajosnál Turinban (ma Torino – a szerk.), veszprémi delegáció járt az aradi honvéd emlékműnél (1890. október 6.), a budai honvédszobor avatásán (1893). Kossuth halálakor a ferencesek templomában celebrált gyászmisén részt vettek a még élő öreg honvédek, akiknek száma 1907-ben Sümegen 18, Berhidán 11, Veszprémben 107 fő – köztük három asszony: egy tizedes, egy közvitéz és egy markotányosnő – volt.

A fenti számokhoz képest temetőink vizsgálata során sajnos csak néhány sírt tudtunk egyelőre beazonosítani. Azokat a sírokat, ahol a név mellett megjelentették az elhunyt ’48-as szerepét is. Kiemelkedő egyéniségek, pl. Kováts Imre polgármester esetében, aki a Honvédegylet egyik legaktívabb tagja volt, sírfelirat nélkül is lehetett ezt tudni. (Megjegyzendő, hogy „hálás” utódai eladták családi sírboltját a felsővárosi temetőben, a rátemetések pedig a régiek – többek között az egykori polgármester – nevét is eltüntették. Néhány éve, Molnár Jánosné helytörténeti kutató szorgalmának köszönhetően került ismét tábla az emlékhelyre.)

Az Alsóvárosi temetőben örök álmukat alvó ’48-as hősök:

Aschermann (1867-től Vendrey) Ferenc (1821–1893) honvéd ezredes, aki hivatásának választotta a katonai pályát, 1848 májusában már Délvidéken harcolt, majd a bánáti hadtest karsegéde, a szolnoki csatában már őrnagyi rangot viselt. 1849. májusában már ezredes, június 26-tól egészen 1849. október 5-ig Komárom várparancsnoka volt. A vár kapitulációja után visszavonultan Erdélyben élt, családot alapított, majd a kiegyezést követően újra katonai szolgálatba lépett Budapesten, ahol a Honvédelmi Minisztérium osztálytitkára, majd tanácsosa lett. 1888-ban vezérőrnagyként nyugalmazzák, nemességet kap, s családjával együtt Veszprémbe, a Jeruzsálemhegyre költözött. Öt évig volt a város lakója, síremlékét tisztelői közadakozásból állíttatták, 1901-ben.

Cseresnyés Sándor (1786–1854) nemzetőr orvos, az első magyar fülészeti szakkönyv szerzője. Erdélyi ref. lelkész gyermekeként Kolozsváron és Pesten tanult sebészi és „baromorvosi” ismereteket, 1832-től pápai, 1848-tól veszprémi orvos. 62 évesen „szíves elszántsággal és készséggel” ment a tisztelt bizottmány felkérésére a Dráva menti csaták hadi sebészének.

Kerényi Károly (1829–1905) honvéd, későbbi megyei főorvos, aki 19 évesen a 39. Rákóczi honvéd zászlóaljhoz lépett be önkéntesnek.

Plosszer István (†1912) ügyvéd, aki adományairól ismert a városban. A város legszebb zöldterületét, az Erzsébet-ligetet a köz nevére íratta, közparkká alakíttatta (ún. Plosszer-sétány).

Perlaky József (†1898) a komáromi 40. zászlóalj honvéd hadnagya, később Veszprém város tiszti főorvosa.

Kovács Ignácz (1826–1909) honvéd őrmester, városi jegyző.

Révész Vincze (†1890) honvéd.

Keglovich Mátyás (1820–1889) huszár százados, nyugalmazott fogházfelügyelő.

A nyolc hősi síron kívül a közeli izraelita temetőben található
Halasy Vilmos (†1904) honvéd főhadnagy, a veszprémi honvédegylet elnöke, a lokálpatrióta megyei főorvos családi sírboltja.

A felsorolásban a honvéd hősök néhánya szerepel. Sírjukat ápolva őrizzük a sok névtelen emlékét is, imádkozunk értük, gyertyát gyújtunk nekik halottak napján. Velük együtt vigyázzuk a polgárváros múltját, hogy a jövő is megismerje.

Gy. Lovassy Klára
helytörténeti kutató, a Magyar Építőipari Múzeum igazgatója

Veszprém 2007. január 8.

A képre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)