Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Koszorúzás az 1956-os emlékműnél

Október 22., Budafok, Városház tér. Béke, napsütés, az emlékmű köré szállingózó emberek. Tanácstalan gyerekek, várakozó öregek. Halk beszélgetés.

Azt írja Karátson, 1956 után Magyarországon nem lehet igaz mondatokat kimondani. Igaz. Hiába hittük, hogy annak az egy mondatnak, a réginek, a hosszúnak végére valaki kitette a pontot. Nem tette, nem tehette, ezek szerint. Úgy látszik, olyan ez, mint az áteredő bűn. Benne vagyunk mindannyian, menthetetlenül. Tanácstalan gyerekek, várakozó öregek.
Benne vagyunk ’56-ban is, hiszen csak tegnap volt, benne, sokan átélőként, szemtanúként. A legnagyobb ünnepünk? Mondj egy nagyobbat 56-nál. 57. Áteredő bűn. Halkan beszélgetünk. A lyukas zászlón át lehet kukucskálni.

A budafoki megemelékezésen a Klauzál Gábor Társaság is elhelyezte koszorúját. Nem teljesen illetéktelenül. Mit tett volna Klauzál Gábor, ’48 mértéktartó örökhagyója ’56-ban, a Parlament előtt? A rádió közelében? Felszólalt volna-e az ifjú jurátus az egyetemi vitákban?

Az Országház előtti sortűz áldozatainak egyike Klauzál Gábor, szegedi joghallgató, aki óvatosan, a tömeg hátsó soraiban állt, s akit védtelenül, a sors kegyetlen szeszélyéből talált el a kivezényelt merénylő gyilkos golyója. Klauzál Gábort, aki a forradalmi diákbizottság ülésein többször aratott elismerést, higgadt, jó helyzetfelismerésről tanúskodó, érékes hozzászólásaival, 1957 tavaszán letartóztatták. A konstruált bűnper negyedrendű vádlottjaként tizenöt év letöltendő büntetésre ítélték. Végül hamarabb, 1964-ben szabadult. Budatétényben, egy rokonnál húzta meg magát, munkát csak a hizlaldában kapott. Két évig, a börtönévektől fizikailag is megviselten, súlyos kedélybetegként élt még, azután 1966-ban elhunyt.

Klauzál Gábort, a tehetséges és sokra hivatott politikust, akit családjával együtt az elsők között, 1949-ben kitelepítettek, már Kalocsán érte a forradalom. Bár az eseményekbe aktívan be nem kapcsolódott, az a néhány nap, amíg a győzelemben hinni lehetett, életet lehelt belé. A bukás és a megtorlás azonban lelkileg végleg megtörte. Ereje elfogyott, nincstelenül, elhagyottan, remény nélkül hunyt el. Így képzelem.

Béke, napsütés, az emlékmű ragyog. Fekete Madonna, fekete ünnep. Halkan beszélgetünk. Az igazat megvallva. Forradalmunk tisztasága megengedi.

Réffy Balázs – 2006. október

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)