Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor nyomában Kirándulás Csongrád megyében – 4. rész

2005. június 25-ei kirándulásunk második állomása a török kiűzetése utáni negyedik (vár)megyeközpont, Szeged volt, mely Szegvárt (1776–1883), Szentest (1883–1950) és Hódmezővásárhelyt (1950–61) követően 1962. január 1-én lett Csongrád megye közigazgatásának elsőszámú, míg hazánk – Budapest, Debrecen és Miskolc utáni – negyedik legnépesebb városává.

Szeged
„A magyar Alföld legszebb délibábja...” – Juhász Gyula: Szonett Szegedhez


Szeged város címere

Előzetes útitervünknek megfelelően déli 12 órára begördült autókaravánunk Klauzál Gábor városába, hogy a patinás Városháza tőszomszédságában elterülő gyönyörű főtéren (a Szabadság térről Széchenyi halála után még 1860-ban a „legnagyobb magyar” tiszteletére átkeresztelt egykori agorán) városnézésünk élére állhasson szegedi útikalauzunk, a több mint 35 éve idegenvezető Rimóczy Károly, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium ny. földrajztanára, a Klauzál–Radnóti Baráti Kör alapító elnöke.

Szeged főutcája mentén (ahogyan Füle Lajos építész-költő a Tiszát nevezte), a Felső-Tisza-parti hajóállomásnál szabadultunk meg autóinktól, hogy onnan kiindulva gyalogszerrel járhassuk sorra Szeged Klauzálhoz kötődő emlékeit. Még el sem kezdtük a várossal történő ismerkedést, amikor útban az egykori Klauzál Gábor Gimnázium épülete felé ismerősbe botlottunk. A középiskolával szemközti téren, társaságunk egyik tagjának dédapai testvére emlékének a millennium évében márványtáblát és méretes domborművet emelt a hálás utókor. Móri Glattfelder Gyula (1874–1943†) megyéspüspök a Trianon után tarthatatlanná lett csanádi püspökségi központ, Temesvár 1923. március 23-i „Csonka-Magyarországra” történő menekülésszerű költözése élén jött Szegedre, s maradt itt élete végéig. Kis híján innen is elköltözni kényszerült, mivel Csernoch bíboros halála (1927) után elsőszámú hercegprímás-jelöltként emlegették, ám ettől túlzott erélyessége okán végül is elesett. Az előzőleg, a Csongrád megyei munkásmozgalmár Komócsin-család híres tagjának – a ’70-es évek elei Kádár-utódként emlegetett elsőszámú „ifjútörök” – Komócsin Zoltánnak nevét viselő közteret 2001. májusában átkeresztelték, a Szent Gellértet püspöki székében 87-ként követő, 2000-ben Szeged posztumusz díszpolgárává emelt ős tiszteletére Glattfelder térré.

A Klauzál Gábor Gimnázium


Radnóti Miklós
Gimnázium

Az 1998-ban centenáriumát ünneplő gimnázium még leányiskolaként indította el első stúdiumait a Monarchia 1898–99. tanévében. 1903-ban a falai közé költözött állami főgimnázium (Szegedi Magyar Királyi Állami Főgimnázium) révén előbb részben majd később teljesen „fiúsíttatott” a néhai líceum. 1922-ben nevet váltott az alma mater, felvéve ’48-as miniszterünk nevét (Szegedi Magyar Királyi Klauzál Gábor Gimnázium), ám 1950-ben száműzték a Klauzál nevet, s Radnóti Miklós Gimnáziumra keresztelték át az intézményt.


Emlékek a Klauzál Gábor
Gimnáziumból

Ahogy a Tisza Lajos körút Lenin nevét kapta, a körúti iskolát is indoklás nélkül átkeresztelték. Erről a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1950. szeptember 1-i rendelete határozott, ám a váltást a Délmagyarország helyi sajtóorgánum alulról jövő kezdeményezésnek próbálta feltüntetni. Ugyanebben a számban megjelent Török József 4.B osztályos végzős diák verse, melyben védelmébe veszi ugyan Klauzált, a névváltás szükségességét hangsúlyozandó mégis inkább Radnóti Miklós mellett tör pálcát. A költő a város egyetemén 1930–34 között magyar–francia-szakos hallgatóként bölcsészdiplomát szerzett, s Lábadozó szél (1933) illetve Újhold (1935) című verseskötetei is Szegeden jelentek meg. Radnóti ezen kívül számos helyen lakott Szegedszerte, így többek között 1930. őszétől 1932. elejéig a városközpontban, a Széchenyi tér 8. szám alatti ún. Jerney-ház fogházcellaszerű emeleti cselédszobájában, majd 1933–35 között diáktársával, a később az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává lett irodalomtörténész Tolnai Gáborral (1910–1990†) együtt a vasúti töltés menti alsóvárosi Bokor utca 2. szám alatti sarokház (dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos laka) magasföldszinti szobájában, nem messze Móra Ferenc, mára orvosi rendelővé lett utolsó lakásától.

E névadási kálvária történetét előzetesen felvázoló házigazdánk invitálására végre beléptünk a nyári tanítási szünetben számunkra megnyitott iskolakapun, s mint órára igyekvő kisdiákok foglaltunk helyet a patinás épület egyik osztálytermében. Szerencsénkre azonban a már régóta nem érzett, ám az iskolapadok mögött hirtelen ránk tört szorongást gyorsan feloldották vendéglátóink (Rimóczy Károly és Kószó Jenő), mondván: ezúttal ők felelnek, s mi vizsgáztathatjuk őket kérdéseinkkel.


A „Klauzál-osztály”

„Élő szemléltetőeszközünk”, ahogyan magát Rimóczy Károly aposztrofálta, iskolatörténettel és a Klauzálos diákkort felidéző gondolataival ajándékozott meg minket. Kószó Jenővel évfolyamtársak voltak egykoron, s tavaly ülték meg 55. érettségi találkozójukat. A még klauzálosként induló 1941-es évfolyam 1948–49-ben végzett diákjai (a gimnázium még nyolcévfolyamos volt) mélyen szívükbe zárták a Klauzál Gábor Gimnáziumot, s az ott őket oktató tanáraikat. A 2004. évi összejövetelükön még köztük lehetett szeretett mennyiségtan-tanáruk, az időközben a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Tanszékének fizika professzorává lett dr. Huhn Péter, ám sorra megemlékeztek az eltávozott oktatóikról is: dr. Bertényi Albert (1981†) orvos, egészségtantanárról, az igazgató Gallé László (1980†) vegytantanárról, a református kántor Veres László (1971†) énektanárról, a művészettörténész Vágás Mátyás (1971†) rajztanárról, Gecsényi Gyula (1951†) testnevelő tanárról, Zsadányi Nagy Árpád (1976†) magyar nyelv- és irodalomtanárról, Pataki Kornél (1998†) katolikus és Durkó Gábor (1992) református hittantanárokról, Kálmán László (1971†) német, s bölcselet tanárról, dr. Zsámbéki László (2001†) történelemtanárról, s végül de nem utolsósorban osztályfőnökeikről: Mucsi József (A osztály) angol–latin és Korányiné dr. Szigethy Vilma (1972†) (B osztály) francia–német nyelvtanárokról. A „Madámtól”, ahogyan egyetlen tanárnőjüket hívták, nemcsak idegen nyelvet, de francia kultúrát és szellemiséget is tanultak. Nem véletlenül, hiszen a nagy műveltségű pedagógus édesapja Sz. Szigethy Vilmos (1876–1956†) volt, aki „Bob” újságírói álnevén a Szegedi Naplónak, főállásban pedig, majdnem 50 éven át, Szeged főlevéltárosaként dolgozott. Különleges tanárokban persze nem volt hiány akkoriban. Példa erre a Szeged szürke eminenciásaként aposztrofált Csongor (Czibula) Győző (1915–1997†) természetrajz- és gazdaságismeret-tanár, később a Móra Ferenc Múzeum igazgató-helyettese, hiszen amint a polihisztor pedagógus 2002. december 15-én (halálának 5. évfordulója alkalmából) leleplezett szegedi emléktábláján olvasható: botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus és végül, de nem utolsó sorban a rendszerváltás után újjászületett (különben 1870-ben alapított) szegedi szabadkőműves páholy főmestere is volt egyszemélyben (nomeg szenvedélyes aktfotógyűjtő, de ez már egy másik történet...). Aztán ott volt a „szegedi bohém” Pataki Szilveszter poliglott (angol–orosz–latin–német–francia–spanyol stb.) nyelvtanár, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlások elől nincstelenül menekült az új világba, s Kanadát érintve Chicagóban lett főiskolai tanár.

A fent részleteiben felvezetett iskolatörténeti háttér után megérthettük, miből is állhat részben a vendéglátóink által bemutatott Klauzál–Radnóti Baráti Kör, mely a Klauzál Gábor Gimnázium és az utód Radnóti Miklós Gimnázium nevezetes és névtelen tanárelődeinek és a padsorokból kikerülő jeles és anonim kisdiákok emlékét ápolja, s a jelenkor diákjainak továbbörökíti. (Itt illik zárójelben megemlékeznem a gimnázium szakmámban különösen maradandót alkotó jeles növendékéről: Álgyay–Hubert Pál (1894–1945†) hídépítő mérnökről, a budapesti Petőfi híd, a néhai Horthy Miklós híd tervezőjéről.)

A Klauzál–Radnóti Baráti Kör


Klauzál–Radnóti
Centenáriumi emlékérem
(Lapis András szobrászművész
és Szabó Géza ötvös munkája)

Az 1998-as 100. évforduló előszeleként 1997. novemberében alakult meg Rimóczy Károly elnökletével a Klauzál–Radnóti Baráti Kör, célkitűzéseit tekintve elsőként az iskolai hagyományok őrzésére. Az alapító gondolatot tíz hajdani klauzálos diák levélben fogalmazta meg Gál Béla igazgatónak, aki a radnótis diákönkormányzat egyetértésével meghívta az iskola öreg és ifjú diákjait. A csatlakozó húsz radnótis diákkal, összesen harminc fővel alakult meg a 2006-ban a 10. évébe lépő öregdiákok és tanáraik baráti köre.


Klauzál-relief
(Lapis András szobrászművész
alkotása, 1998)

A Baráti Kör első teljes éve komoly erőpróba elé állította a tagságot, akik segédkeztek a gimnázium jubileumi évi ünnepségeinek szervezésében. Így, szép számmal jelen voltak Radnóti Miklós abdai kivégzésének helyszínére látogató túrán, részt vettek a látványos fáklyás felvonuláson, mely során a Móra Ferenc Múzeumnál lévő Klauzál-mellszobornál Rimóczy Károly elnök megemlékezett a korábbi névadóról. Közreműködtek továbbá az egykori radnótis diák, Lapis András szobrászművész által a 100. évfordulóra készített s a bejáratnál elhelyezett Klauzál-relief megszületésében.

Az elkövetkező években tematikus programokkal jelentkeztek. 1999-ben a Móra Ferenc Múzeum fiókintézményében, a Fekete Házban rendezték be a Klauzál Gimnázium relikviából (régi bizonyítványok, különféle kordokumentumok, iskolai egyenruhák stb.) válogatott századfordulós időszaki kiállításukat. A 2000–2001-es évfordulón szilveszteri öregdiák- és nappali tagozatos ballagást szerveztek, együtt búcsúztatván a maguk mögött hagyott viharos XX. századot. 2002-ben kezdeményezték, hogy a könyvtárrá lett egykori tornaterem helyett épülő (és 2004-re elkészült) új sportcsarnok vegye fel a gimnáziumi egykori névadójának, Klauzál Gábornak nevét. Ez a javaslat mindezidáig nem talált visszhangra.
A Baráti Kör minden évben rendes nyilvános közgyűlést tart, ahol az iskola történelméről és jelen történéseiről hangzanak el tájékoztatók, előadások. A tagság jelenleg 100 fő fölött jár, ám az idő előrehaladtával a régi klauzálos öregdiákok sajnálatosan egyre fogynak, így lassan csak nevében marad Klauzál a Klauzál–Radnóti Baráti Kör.

Kicsöngettek.
Sokkal lassabb léptekkel, mint az óravéget váró diákok, elhagyjuk az osztálytermet, s kilépünk a gimnázium hatalmas tölgyfakapuján. Az ajtó csukódik. Gyors létszámellenőrzés, s irány a város. Rimóczy Károly tanár úr szempillantás alatt átvedlik idegenvezetővé, s a Várkert-rakparthoz irányítva társaságunkat kezdetét veszi Klauzál Gábor szegedi nyomait kutató városnézésünk...

Folyt. köv.

Hódi Szabolcs – 2006. október

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

Előzmények:
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 1. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 2. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 3. rész »


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)