Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A reformkor bútorai – vezetett séta a Nagytétényi Kastélymúzeumban

A Klauzál Napok Tétényben rendezvényeinek egyik kiemelt helyszíne a Nagytétényi Kastélymúzeum volt, nemcsak azért, mert a kerület legszebb barokkműemlék-épületéről van szó, hanem mert a kastély empire és biedermeier bútorokat is bemutató szobáiban sétálva megidézhettük a 19. század közepi Magyarország közép- és főnemesi lakberendezési stílusát, lakókörnyezetét.

A nagytétényi
Száraz–Rudnyánszky-kastély

Lakókörnyezet, lakberendezés a reformkori Magyarországon

„Van-e pedig, kérdem, a társaságra (társadalomra), az egész emberiségre nézve valami fontosabb, mint a jó lak? (...) Csend, szagtalanság, füstnélküliség, könnyű tisztíthatóság, meleg télen, hűs nyáron (...) s oly elosztás, mely szerint nappali, ebédlő s éjjeli szoba kellőleg elkülönülve legyenek.” – írja Széchenyi István a „Buda-pesti por és sár” című írásában (1830).
A nagycenki Széchenyi-kastély már valóban ezt a célszerűséget tükrözi, de ilyen kényelmes otthonnal még jóval később is csak egy szűk réteg rendelkezett az országban: a nagyobb vidéki kúriával rendelkező birtokos nemesség illetve a városi polgárság vagyonos felső rétegét alkotó kereskedők, értelmiségiek és tisztviselők. A fent leírthoz hasonló kúriában lakott Deák Ferenc Kehidán, Kazinczy Széphalmon, Kölcsey Álmosdon...

A kor bútorművészeti stílusa a biedermeier, jellemzően a Habsburg birodalom országiban van jelen. Ausztriában a polgárság lakberendező stílusa, Magyarországon viszont a bécsitől némileg eltérő, puritánabb irányzat bontakozott ki a bútorművészetben. Bár osztrák és német iskolázottságú mesterek működtek az országban, a hazai igények szerényebb keretek között mozogtak: a vidéki nemesi kúriák és a városi paloták számára leegyszerűsített bécsi mintákhoz igazodó, olcsóbb bútorok készültek.

A bútorkészítés célja az otthonosság-érzet, a kényelem megteremtése a lakásbelsőben, éppen az ellentéte a század elején épülő empire paloták hivalkodó, reprezentatív lakberendezésének. Ez utóbbi stílus színezett faanyagokat, hangsúlyos rátétes díszeket, luxusanyagokat használ (23., 24. terem), a biedermeier inkább a natúr faanyagot részesíti előnyben, kevés faragással. Funkcionalizmusával az angol klasszicista bútorművészetet követi, például Sheraton, Chippendale munkásságát (17. terem). A bútorok formája, a faanyag feldolgozása önmagában értéke ezeknek a bútoroknak, nem hiányoznak róluk a különböző díszítmények.


23. terem

24. terem

17. terem

Ami az ipari fejlettséget illeti, a Habsburg Birodalmon belül óriási eltérések mutatkoztak. Például míg Csehországban az üzemek többsége 1850 körül már manufaktúra, Magyarországon az ipar, így a bútorgyártás is céhes keretek közt marad egészen az 1870-es évekig. A birodalom nagyvárosai közül – Bécs és Prága után – utolsóként Pesten rendezik meg az Iparműkiállítást 1842-ben, és a gépekkel dolgozó ipar részére mérnököket képző Politechnikum (a Műegyetem elődje) is csak 1856-ban nyílik meg ugyanitt. Vagyis a biedermeier bútorok készítője, az asztalosmester egyben a bútorok tervezője is.

A korszak egyik legnevesebb pesti asztalosmestere Steindl Ferenc, az ő saját kezűleg jelzett bútorait a kastélyban is megcsodálhatjuk. Steindl első, apjától örökölt műhelye a Molnár utcában volt, majd a Terézvárosban nyitott lerakatot. 1838-ban költözött a Király utcába, itt saját műhelyt, üzletet, raktárt működtetett. Az 1830-as években rendezték be a Pollack által tervezett Régi Vigadó épületét, melynek munkálataiban ő is részt vett. Széchenyivel is személyes kapcsolata volt: az óbudai Hajógyári-szigeten készülő dunai gőzhajók berendezésére is Steindl műhelye kapott megbízást. A nyolc hajó berendezése nagy siker volt, Kossuth is megemlékezett róluk az 1842. évi Iparműkiállításról írt jelentésében.

A kastélymúzeum 26–28. szobáiban járva képet kapunk arról, milyen bútorok, berendezési tárgyak, dísztárgyak között élt a reformkori Magyarországon a szűk jómódú réteg illetve a polgárok töredéke. Ugyanis a kényelmes biedermeier otthon kialakításához, a szobák funkcionális megosztásához, berendezéséhez legalább négy szobára volt szükség, ahol elkülöníthető a hálószoba, ebédlő, nappali vagy fogadószoba és ritkán a dolgozószoba is. A reprezentatív helyiségekben értékes politúrozott keményfabútorok álltak.

A lakóterek kialakításkor törekedtek a világos szobák létrehozására, melyekben hangsúlyos szerepet kapnak a különböző kárpitok: a falakat selyem- vagy pamutkárpit, kevésbé tehetőseknél papírtapéta borította. Szintén hangsúlyosak a függönyök, melyeket általában összehangoltak a bútorokat borító aprómintás kárpitokkal. Fontosak a saját késztésű kézimunkák, ezzel együtt a varróasztal is gyakori. A különböző formájú asztalok és a kényelmes ülőgarnitúrák mellett az értelmiségi családoknál a nappali szobában található a könyvespolc, ami általában egyszerű architektúrájú, üvegezett szekrény. Mivel ekkor nagyon népszerűek a különböző dísz- és emléktárgyak (bécsi és meisseni illetve herendi porcelán, cseh és osztrák üvegedények, bécsi és felvidéki ezüsttárgyak), fontos helyet kap a szobában a vitrin. A falakon nagy számban volt elhelyezve olcsó, megfizethető litográfia, ritkábban a festett portré a család tagjairól, életképek, miniatűrök, képórák, keretórák (26., 27. terem).

A 28. teremben látható szobabelső – szintén Steindl Ferenc műhelyéből származó bútorokkal – már a következő stíluskorszakot, a neobarokkot képviseli.


26. terem

27. terem

28. terem

28. terem

Borka Mária
Nagytétényi Kastélymúzeum
2006. május

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

* A 2006. április 28–30-a között megrendezett „Klauzál Napok Tétényben” című programsorozatunk második napján, a Nagytétényi Kastélymúzeummal közös rendezvényünk keretében, Dobos Károly és Deák Ágnes Klauzál Gáborral kapcsolatos előadásai után, Borka Mária művészettörténész vezetésével megtekintettük a megidézett kor bútorait. A séta végén elidőzhettünk abban a biedermeier szalonban is, melynek asztala körül – képzeletünk szerint – akár Klauzál Gábor és Deák Ferenc is ülhetett egykoron, kistétényi találkozásaik során...


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)