Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A kopogtatás és a hallgatózás magyarországi meghonosítója

205. éve, 1801. október 2-án született Sauer Ignác belgyógyászprofesszor, a XIX. századi magyar orvostudomány egyik kiemelkedő alakja, egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora (1862–63), 1848-ban (majd 1862-ben) országos (tiszti)főorvos (protomedicus hungaricus), a szabadságharc idején a nemzetőrség és a honvédség igazgató főorvosa, a magyar nyelvű egyetemi oktatás egyik első szorgalmazója és az első egyetemi tanár, aki beiktatási beszédét (1843-ban) magyarul tartotta. Sírján a következő felirat olvasható: „Munkás életét a haza, az egyetem, a tudomány, családja és a szenvedő emberiségnek áldozta, azért nem csak övéinek, hanem kar- és kortársainak osztatlan tisztelete és hálája áldja az üdvözültet hamvaiban.”
Sauer Ignác
Sauer Ignác

Sauer Ignác gazdag kereskedőcsalád sarjaként született 1801-ben. Előbb a pesti orvosi karon tanult három évig, majd a nagyobb klinikai gyakorlatot biztosító bécsi egyetemen diplomázott 1826-ban, szülészmesteri oklevelét pedig 1827-ben szerezte meg. A császárvárosban maradva tett szert kellő kórházi gyakorlatra, az 1831-es kolerajárvány idején pedig járványorvosként teljesített szolgálatot. 1842-ben tért haza a pesti orvosi kar meghívására, ahol a különös kór- és gyógytan helyettes tanára lett, rendes tanári kinevezését 1843-ban nyerte el. A magyar nyelvű oktatásért zajló küzdelem kiemelkedő harcosakét ő volt az első, aki beiktatási beszédét magyarul tartotta meg. Sok más orvostársához hasonlóan 1848-ban csatlakozott a szabadságharc egészségügyének megszervezéséért, ellátásáért felelős szakembergárdához, 1848-ban az országos főorvos tisztét töltötte be, majd a nemzetőrség és a honvédség igazgató főorvosaként szolgálta hazáját. A fegyverletétel után ezért egy évre elvesztette tanszékét. 1859-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1862-ben pedig egy évre ismét az országos főorvosi tisztségben tevékenykedett. A pesti orvosi kar nagy tiszteletnek örvendő tanáraként két féléven keresztül is ellátta a dékáni teendőket (1860), az 1862–63-as tanévben pedig rektorként munkálkodott.
Ekkor készült az Orvostanhallgatók Segédegyletének megrendelésére az a csoportkép, amelyet Marastoni József ** kőre rajzolt, s amely az orvosi kar illusztris tanári testületét ábrázolja. A kor legjelesebb orvosai (pl. Semmelweis Ignác, Balassa János, Arányi Lajos stb.) között előkelő helyen foglal helyet Sauer Ignác is.

A Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Orvostanári Testülete
A Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Orvostanári Testülete

1863-ban bekövetkező halála után az orvoskar a magyar művészvilág egyik legjelesebb festőjétől, Barabás Miklóstól rendelte meg a portréját. Az olajfestmény 1864-ben készült el, s szolgált mintájául Vagyóczky Károly 1978-as rézkarcának.

Sauer IgnácSauer Ignác

Sauer Ignácot a 19. századi magyar orvostudomány egyik kiemelkedő alakjaként tartja számon az orvostörténet. Az ő nevéhez kötődik a kopogtatás (percussio) és a hallgatózás (auscultatio) eljárásainak meghonosítása, mely a belgyógyászat mai napig használt diagnosztikai módszere. A kopogtatás eljárásának kidolgozása Auenbrugger nevéhez köthető, aki 1761-ben, Inventum Novum című munkájában tárta a szakma elé. Műve szinte észrevétlen maradt, s csak Jean Nicolas Corvisart-nak köszönhető, hogy a kopogtatás bevonult az orvosi gyakorlatba, mikor lefordította és 20 éves tapasztalatával kiegészítette Auenbrugger könyvét. Az ún. második bécsi orvosi iskola cseh származású tanára, Josef Skoda kapcsolta össze elsőként a hallgatózás és a kopogtatás metódusát. Sauer felismerte az orvosi körökben nagy vitát kavaró eljárás fontosságát, s tevékenységével elősegítette, hogy az hazánkban is meghonosodjon.

A magyar orvostudományról a tizenkilencedik század első felében még nem igazán volt elmondható, hogy színvonalában versenyre kelt volna a nagyobb oktatási hagyományokkal rendelkező országokéval. A pesti orvosi kar nagyban függött a bécsi anyaegyetemtől, melyhez tanrendjében is igazodott. A császárvárosi egyetemen zajló reformokat követően (első, majd második bécsi orvosi iskola), a hazánkban tevékenykedő orvosok is szerették volna elérni, hogy a maradi szemléletű orvosi kar európai rangra emelkedjen. A szabadságharc alatt a függetlenségért harcoló orvosokat eggyé kovácsolta a küzdelem, s az ’50-es években élénk tudományos eszmecserék folytak a Balassa János szervezte lovaskirándulásokon, melyeken olyan jeles orvosok vettek részt, mint például Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Kovács-Sebestény Endre, Schoepf-Merei Ágoston, Korányi Frigyes. A jó szervezőkészségű munkatársaknak s a politikailag serkentő céloknak köszönhetően kibontakozott az ún. pesti orvosi iskola, mely európai szintre emelte a magyar orvostudományt a század második felére. Az orvosi szakágak jelentős fejlődésnek indultak, s elkezdődött az a munka, amely a közegészségügyi állapotok jobbítására irányult, s amelynek köszönhetően a dualizmus korában a magyar közegészségügy a világ élvonalában előkelő helyet foglalhatott el. Ezeknek a küzdelmeknek volt jeles képviselője Sauer Ignác is.

Horányi Ildikó
művészettörténész
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
2006. október

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

* Hódi Szabolcs jegyzete:
A nyár végi „kiseprűzés” nyomán birtokomba kerültek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) „Élet és Tudomány” c. hetilapjának 1960-as évek végi összegyűjtött számai. Kisebb időutazást átélve, érdeklődéssel vetettem bele magam a folyóirat majd negyven évvel ezelőtti, gondosan megőrzött példányaiba, és az 1968. évfolyam június végi számának indító írásában egy számunkra különösen becses képre bukkantam.
A Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából jegyzett tanulmányban a szerző (néhai Antall József miniszterelnök, a cikk megírásakor a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgató-helyettese, később 1974-től – majd’ három évtizeden át, miniszterelnökké választásának napjáig – az intézet főigazgatója) áttekintette a magyar orvostörténelem (historia medicinae) XIX. századi nagy korszakát, élén a híres pesti orvosiskola kialakulásával. E jubileumi írás képmelléklete Marastoni József rajza, mely az 1969-es bicentenáriumi év, vagyis a nagyszombati Orvoskar 1769. november 7-i keltezésű alapításának 200. évfordulóján Semmelweis-re átkeresztelt Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácstermének falát díszíti, s a híres „pesti iskola” egykori kiválóságait, az 1863. évi tanári kart örökíti meg. A híres és nagynevű orvosóriások (Semmelweis, Lenhossék, Jendtássik, Balassa) gyűrűjében meglepetésemre ismerősre bukkantam. Az aprólékosan kidolgozott litográfia központi alakja Sauer Ignác professzor, a különös kór- és gyógytan nagytekintélyű tanára, kinek személyében Klauzál Gábor 1853. április 27-én, a kistétényi Szent Mihály kápolnában köttetett esküvőjének tanúját is tisztelhetjük!
Ezen örömteli felfedezés nyomán, s a közelgő évforduló kapcsán megkerestük az Orvostörténeti Múzeum főigazgatóját dr. Kapronczay Károlyt, aki szívélyesen fogadott. Figyelmünkbe ajánlotta munkatársát, Horányi Ildikó művészettörténészt, aki felkérésünkre, honlapunk számára, az itt olvasható rövid tanulmányt küldte, melyet a születési jubileum napján köszönettel jelentetünk meg.

** Bartos Mihály jegyzete:
Marastoni Jakab (1804–1860) festőművész fia a képet alkotó Marastoni József festőművész, unokája pedig Marastoni László, aki 1909-től Nagytétény főjegyzője, majd 1935-től a – községet is magába foglaló – törökbálinti választókerületben a Nemzeti Egység Pártjának országgyűlési képviselője. A Nagytétényi Polgári Kör alelnöke iránti köztisztelet, -megbecsülés és -szeretet egyértelmű megnyilvánulása volt, amikor az országgyűlésiképviselő-választáson Nagytétény község polgárainak 2457 voksából 2384-et kapott meg. Az 1934. október 28-án felavatott nagytétényi „Hősi emlékmű” az ő tervei alapján készült. Egyik veje Nagytétény 1956-os mártírja. Munkásságának feldolgozásával és életművének méltatásával a helytörténeti kutatások még adósak, a kerületről 1970-ben, illetve 1984-ben kiadott monográfiák még a nevét sem említik.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (22)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)